Találkozásom az angyalokkal – A harmadik jel
Az élet lassan, mégis alaposan kezdett megváltozni körülöttem. Az apró történések, amik régen véletleneknek tűntek, most mintha tudatos jelekké váltak volna. Azóta, hogy az angyalok először megérintették a lelkemet, minden napomban ott lüktetett valami plusz – egyfajta csendes jelenlét, ami figyelt, védett, és néha suttogott is, ha volt bátorságom igazán azt meghallani.
Egyik reggel egy régi ismerősöm keresett meg, akit már évek óta nem láttam. Meglepő módon egy közeli spirituális előadásra invitált. Nem volt benne semmi tolakodó, csak annyit mondott:
– Valami azt súgta, hogy neked ott kell lenned.
Megmozdult bennem valami. Elmosolyodtam. Ismertem már ezt az érzést – ez is egy jel volt.
Így hát elmentem.
Az előadás egy meleg fényekkel átszőtt, békés kis térben zajlott. A légkör olyan volt, mintha egy másik világba léptem volna – melegség, illatok, halk zene… és emberek, akiknek a tekintete ismerősnek tűnt, még ha soha nem is találkoztunk. A téma: „Az angyalok üzenetei a mindennapokban.”
Az előadó egy fiatal nő volt, aki úgy beszélt az angyalokról, mintha naponta találkozna velük. De amit mondott, nem volt fellengzős vagy távoli – épp ellenkezőleg. Egyszerű volt, szinte gyermeki:
– Az angyalok a szeretet csatornái. Nem kell különleges képesség, hogy érezd őket. Csak figyelj. Csendesedj el. Kérj. És fogadj be.
A szavai alatt hirtelen egy melegség öntött el, és a mellkasomban bizseregni kezdett valami. Mintha belülről gyulladt volna ki egy láng – szelíd, de erős. A szemem sarkából könnycseppek csordultak ki, de nem a szomorúságtól. Inkább egy mély, szavak nélküli megértésből fakadtak.
Az előadás után odamentem hozzá, és mielőtt még megszólaltam volna, rám mosolygott, majd így szólt:
– Az angyalaid már régóta várnak, hogy teljesen megnyisd a szíved. Most jött el az idő.
Egy papírlapot nyújtott át. Egyetlen mondat állt rajta, gyönyörű, kézzel írott betűkkel:
„Engedd, hogy a fényed átragyogjon a világra – ez a lelked valódi küldetése.”
Ez volt a harmadik jel. Már nem volt bennem kétely. A szívem mélyén tudtam: az angyalok nem csak körülöttem voltak – és bennem is.
Otthon, este a naplóm fölé hajolva ezt írtam:
Nem kell látnom őket ahhoz, hogy tudjam: itt vannak. És én készen állok hallgatni, figyelni, sőt: válaszolni is!
Bízom a belső fényemben. Az angyalok vezetnek, és én nyitott szívvel fogadom el az isteni útmutatást!
Találkozásom az angyalokkal – A negyedik jel
Szeretettel és fényben,
✨🕊️ Az Univerzum Hangja 🕊️✨
Gábor ✨
e-mail címünk: pozitivgondolatok00@gmail.com
Post Views: 651
